Nagyon sok félreértés és félremagyarázás van a magyarság dolgában.

 

Jól körülhatárolható magyarellenes körök igen veszélyes vizekre tévedtek, már odáig eljutottak, hogy a magyarságot, a magyarság létét, mint "etnoszt" megkérdőjelezzék.

 Azt mondják és ezzel kapcsolatosan, különösen a liberális sajtóorgánumokban, egyre több publikáció jelenik meg, hogy "magyar az, aki magyar állampolgár. Magyar az, aki - a liberális identitás választás szabadságával élve - elhatározza, hogy etnikailag magyar."
Vagy azt mondják, hogy azok a "magyarok", akik a (a történelem igazságtalansága folytán a Kárpát-medence gúnyhatárai közé préselt) jelenlegi Magyar Köztársaság területén élnek.
De vannak olyanok is, akik a magyarságot, marxista társadalom és történelemszemlélet alapján, társadalmi kategóriaként a Magyar Köztársaság területén elő "dolgozó néptömegnek", illetve az itt élő népek összességeként határozzák meg!
Léteznek a liberális körökön belüli, a magyarság vonatkozásában árnyaltabb meghatározások is, amelyek nyelvi-nemzeti hovatartozásként határozzák meg a magyarság fogalmát.

Kedves Olvasó!

Okuljunk egy bölcs megközelítésből!

Csak azoknak lesz sikeres jövőjük, akiknek múltjuk is volt, viszont azoknak marad meg a múltja, akik képesek jelenüket kézben tartani! Mert ha a magyarság jelenét mások elragadhatják, akkor ennek a népnek a múltját, történelmet is már mások fogják írni, méghozzá a saját szájuk íze szerint. Azokat, akiket a magyarság fogalma megillet, szorítsák erős kézzel magyarságukat és magyarságuk jelenét és nagyon vigyázzanak rá.

Magyar nép, magyar nemzet ?

A "nemzet" szó általában csak modern államisággal rendelkező népek fogalmát fedi. A magyarság viszont nem a modern korok "nemzeti szüleménye", hiszen államisága, jogtörténelme már ezer éves. A magyarságra a középkorban vagy ennél régebbi korokban csak a nép fogalmát lehet alkalmazni, mivel a nemzet fogalma csak a későbbi korokban alakult ki.

A magyarság, mint nép, de egyben mint meghatározás és népi megjelölés, vagy népként történő elnevezés nem a modern államiság korának terméke, hanem történetét i.e.1000 és 500 körüli évektől írják. A magyarságnak, mint népnek, etnikumnak az anyagi és szellemi kultúrája ezekbe a régi korokba nyúlik vissza! A néptörténet kutatói a félreértések elkerülése végett a népi hovatartozás jelölésére a görög "etnosz" vagy etnikum szót használják. Hogy mit kell ezalatt érteni, így a magyarság alatt, mint etnikum fogalma alatt értelmezni, azt a néptörténet elméletének kiváló szakértője, Ju.V.Bromlej a következőképpen határozza meg.

"A szó szűkebb értelmében használt etnosz, a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális, (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének"

Minden népközösség (etnosz, etnikum) kialakulásának igen fontos feltétele az, hogy egyes csoportjai (nemzetségei, törzsei) ne éljenek olyan nagy távolságban egymástól, amely a közöttük levő kapcsolat megszakadásához vezethet. Nagy távolság esetén ugyanis nem alakulhatnak ki az egységbe kovácsoló közös kulturális jegyek. Azokat a kulturális jegyeket, amelyek egy-egy közösség népi jellemvonásához tartoznak, aligha lehet pontokba szedve felsorolni. Ezek közül azok a legfontosabbak, amelyekre leginkább hat a hagyomány megőrző ereje, amely nemzedékről, nemzedékre, szinte a legkisebb változtatás nélkül öröklődnek át. Különösen fontos helyet foglalnak el a különféle szertartások, az archaikus hit világ, a mondák, legendák, mesék és a közösségek viselkedési formái. Addig egyetlen közösség nem tekinthető népi egységnek, ameddig tagjaiban nem tudatosul együvé tartozásuk és a többi közösségtől való különbözőségük.

Ural Altaic megnyítása nagyban

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezért az ősi "MI" és az "ŐK" szembeállítását mai kifejezéssel népi vagy nemzeti öntudatnak nevezzük.

A nemzeti öntudat pedig minden egészséges lelkületű nép önbecsülésének tartozéka.

Ennek az összetartozási öntudatnak a kialakulásában és fenntartásában lényeges szerepe van a közösen beszélt nyelvnek és annak a népnévnek, népi megjelölésnek, ahogy a nép saját magát megnevezi, pl. - magyar -. A népnév létrejötte arról árulkodik, hogy az adott népnek igénye van arra, hogy magát más csoportoktól megkülönböztesse.

A népi együvé tartozás tudati tényezői közül viszont kétség kívül a közös származás tudatának van a legnagyobb jelentősége!

A vérségi kapcsolatokon alapuló társadalmakban ennek óriási összetartó ereje van. Az egyes nemzetségek egyik legfontosabb jellemzője a közös ősöktől való származás tudata. Ugyanilyen származástudat fűzte és fűzi mind a mai napig össze az egy néphez tartozó nemzetségeket is. "Ural-altaj népe, Turán népe, Szkíták, Hunok népe, Attila gyermekei" Árpád népe, Honfoglalók népe, stb. Ennek a geneologiai levezetéseken túlmenően populációgenetikai háttere is van, hiszen egy adott népességen belül minél nagyobb arányú a származástanilag, geneológiailag megjelölhető közös ősök aránya, annál nagyobb a csoporton belüli összetartozási érzés, kohézió, és a csoportért vállalt önfeláldozó készség az altruizmus ,valamint az egymással kapcsolatos úgynevezett bizalmi index! Tudomásul kell venni, hogy az Ural-Altáji, turáni népek családjába tartozó magyarság geneologiáját, természettudományos értelemben vett ethnogenesisét nem csupán a mondák világából, a legendák köréből, hanem az igazolható természettudományok területéről lehet minden kétséget kizáró módon levezetni. Mondani szoktam, "a XXI. században a geneologia és a genetika egymással kéz a kézben jár "(I.rész). Ne felejtsük el, hogy az ember elsődlegesen biológiai és csupán másodlagosan társadalmi lény (II.rész)! A magyarság etnológiai háttere mindennél hitelesebben biológiai örökítő anyagában, a génben van megírva, méghozzá, ha úgy tetszik molekuláris szinteken. De mindenképpen a fehérjék szintjén, mivel a gén nem más mint egy fehérjemolekula elállításának információját hordozó DNS láncrészlet.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi okozta, hogy egyes népek hosszú évszázadokon, sőt évezredeken keresztül megőrizték más környező népektől eltérő sajátos, egyedi népi jellemvonásaikat ?  A válasz egyre határozottabb formában e közösségek endogám, azaz a csoporton belüli házasságában jelölhető meg, amelynek ugyancsak természettudományosan, humángenetikailag és populáció-genetikailag
jól megfogalmazható magyarázatai vannak.

Sokan ezt tudatlanságból valamiféle degenerációhoz vezető belterjességnek nevezik és arra hivatkoznak, hogy a "magyar nép a különféle idegenek befogadásával vált erőssé", holott ennek pontosan az ellenkezője igaz, nem beszélve a kiindulási alap ferdítő hamisságáról, amely a multikulturalitás előnyeit próbálja piedesztálra emelni.

A magyarság népen belüli endogámiája, sokáig kizárólag a magyar népen belüli házasodását jelentette, amelyen belül szigorú, a magyar népet alkotó nemzetségeken belüli exogámia uralkodott! Amely azt jelenti, hogy a magyarságot alkotó nemzetségeken belüli házasodás tilos volt. Az egy nemzetségen belüliek nem léphettek egymással házasságra csupán a másik nemzetséghez tartozóval. Például a Szente-Mágocs nemzetségbeliek saját nemzetségen belül nem házasodhattak, de például a Borsa nemzetség tagjaival házasságra léphettek.

Tehát a nemzetség tagjai saját nemzetségükön kívül, de saját magyar népükön belül választottak házastársat. Ez a népi közösségen belüli házasság volt a kulturális hagyományok és együvé tartozás tudatának legfőbb megőrzője!

A magyar népen belüli házasság kötelező ereje persze nem volt akkora, mint a nemzetségeken belüli exogámia szigora. Ezért a népi csoportokon kívüli, tehát más népekkel kötött házasságok nem számítottak ritkaságnak, de nem is voltak gyakoriak. Méghozzá azért nem, mivel a saját népi csoportokon kívüli, más népekkel való tömeges méreteket öltő házasságok jelentik a legnagyobb veszélyt és fenyegetést az eredeti, autentikus és archaikus népi hagyományok lététre, további fennmaradására.

A zsidóság saját etnoszának védelméről szóló törvényeit szigorú micváiban rögzítette, amely még most is érvényben van.

"A zsidó és nem zsidó között kötött házasság a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg."

A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jirmijahu is intőn emeli fel szavát az ellen, hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a zsidóság a vallási törvényei nyomán szigorúan évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni. Ezért is teljesen hiteltelen, ha egy zsidó származású értelmiségi a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett tör lándzsát és ezt másoknak, mint követendő világnézetet ajánlgatja.

Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris". "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy......vagy ne akarj!"

A kutatók számításai szerint a csoporton belüli házasságoktól való 10-15% -os eltérés még nem lehet veszélyes az illető közösség népi alkatának megőrzése szempontjából. Ha azonban a népen belüli házasságok aránya tartósan 80% alá süllyed és ezt a népen kívüli házasságok váltják fel, akkor fennáll a teljes beolvadás lehetősége. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy az eredeti népi karakter és kulturális jelleg fokozatos, majd egyre erőteljesebben felszámolódik.

Ez különösen akkor jelent veszélyt az adott nép eredeti identitására, ha kívülről teljesen más eredetű és etnogenezisű, valamint más kultúrába tartozó népek veszik körül. A magyarság pedig ilyen helyzetben van, hiszen mint ural-altáji nép, egy számára teljesen idegen népi-etnikai környezetbe van beékelődve, és vele rokonságban nem álló olyan népek veszik körül, amelyekkel etnogenezise során korábban nem is érintkezett.

Szkíta kor két filmen: Skythen - Das Turkvolk vom Altai [1/2]   Skythen - Das Turkvolk vom Altai [2/2]

Turán történelme (kattintással kinyílik és nagyítható) a közös gyökerek, kronológiai sorrendben az óra mutató járásával egyezően.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyarság egyik tragédiája, hogy számára teljesen idegen etnikumok érdekei miatt, olyan testvéri, rokoni, azonos gyökerű és azonos arheo- kultúrához tartozó népekkel volt kényszerítve élet-halál harcot folytatni, akiket a sors inkább maga mellé rendelt volna, mint sem ellene!

Tatároknak, Törököknek nevezett velünk genetikailag szoros rokonságban álló testvérnépek ellen hadakoztunk, míg az etnikailag és kulturálisan teljesen idegen németek tragikus szövetségében álltunk. Háborús magyar emberveszteségeink és járványok pusztítása után , rokon népek helyett, szláv és germán népek telepedtek a Kárpát-medencébe. A XV. században még az ország lakosságának 80%-a magyar volt,(népesség átalakulás a Kárpát-medencében) vagy legalábbis a magyarság etnogeneziséhez tartozó Ural-Altáji gyökerű népesség. (Besenyők, Kunok, Jász-alánok, Székelyek, Balkárok, Úzok, Nándorok, Urdmurtok, stb, és ezek leszármazottjai!) Az akkori lakosság létszámát 4,5 millióra becsülik. Ez a létszám a magyarságot a középkori Európa nagyhatalmi státusába sorolta.   A magyarság létszám a XVI.-XVII. század vérzivataros korszakában alig változott, míg a környező nyugat-európai államok területén élő lakosság három-négyszeresére növekedett, de úgy, hogy reprodukciójuk saját etnikai forrásaikból történt. Ez a folyamat viszont Magyarországon a XVIII. század elejétől kezdődően ettől teljesen eltérő módon. alakult,. A szomszédos, de idegen és más kultúrát képviselő, adott esetben korábban a magyarsággal ellenséges viszonyban álló etnikumok nagyarányú magyarországi bevándorlása vette kezdetét. Ez a folyamat utat nyitott Magyarország valamennyi társadalmi rétegét megbolygató multikulturalízáció előtt a svábok, rácok, tótok, zsidók, oláhok, cigányok jelentős számú betelepedése révén. Ezt a körülményt még az is terhelte, hogy a törökkel szemben győztes Habsburgok, az eredeti magyar népi és származástudatot hatalmi intézkedésekkel gyengítették és erodálták. Lásd: . "Ungarisches Einrictungswerk". (I. Habsburg Lipót és Kollonich Lipót Esztergomi érsek) A XVIII. században, nem kevés német birodalmi érdekektől és politikai meggondolástól átszőtt magyarországi betelepítési politika súlyos csapásokat mért az eredeti magyar népességre. A betelepített és betelepedett szlávok, germánok, vlachok, majd a XIX. század végén (nagy számban beáramló) galiciai, illetve keleti, közép-ázsiai gyökerekkel bíró askenázi zsidóság, majd napjainkra az indiai eredetű cigányság Magyarország számos régiójában teljesen átszabta az egykori magyar autochton lakosság népi, etnikai, szociokulturális arculatát, de legfőképpen karakterét.

A jelenlegi magyar társadalom egymásnak ellentmondó, egymásnak neki feszülő szándékai mögül kisejlik az a hatalmas és romboló hatású “etnikai heterozigozitás”,és multikulturalizáció, amely olyan kártékonyan hat napjainkig a "magyarságra", pontosabban szólva, Magyarország lakóinak cselekvési egységére. Magyarország lakossága már ott tart, hogy a politikai tisztesség igényének eszmevilágában sem képes egy nemzetté válni. A magyar nép, amely napjainkra csupán töredékében és foltokban magyar. Jelenlegi nemzeti formájában, lassan teljesen elveszítette eredeti magyar népi gyökereit, amelyből a korábban rá jellemző, népi- és nemzeti tudatának megújulásához szellemi és lelki tápanyagot szívhatna magába.

A magyarság halálos kórja, a nemzet egységét és szellemét romboló és magát a magyarságot háttérbe szorító liberális eszmék által gerjesztett multikulturalizációs törekvések.

A magyarságot minden irányból körbezáró idegen kultúrák, sem lelki alkatban, sem emberi karakterben sem szociokultúrában, sem történelmi gyökereiben, sem genetikai hátterében nemhogy nem hasonlatos, de homlokegyenest mások, mint mi magyarok, vagy azok, akik minden rezzenésünkben magyarként élünk!!
Ha valaki elutazik az Ural és a Volga vidékére , Közép-Ázsia tájaira, az Altaj környékére, vagy azon túlra, ott az emberek zöme Ural-Altáji, turáni, ezen belül ugor, illetve Komi, MansiKhanti, illetve Vogul, Osztják, Urdmurtok, stb vagy turk illetve magát töröknek mondó nép: Chuvash,Tatár, Baskír, Türkmén, Kirgíz, Ujgur, Azeri, Karacsáj vagy éppen ingushétiai Csecseny vagy dagesztáni Avar, vagy a távoli mongol puszták szülöttje stb. A mellékelt Altai-Kai című altai dal és interpretáció milyen közel áll a magyar mondókás énekekhez, ha éppen nem azonos velük.  Ha ezeknek a testvérnépeknek meghallgatjuk a pentaton zenéjét és megnézzük vagy eljárjuk a táncaikat (érdemes figyelni az ütemet és a tánclépéseket) vagy megcsodáljuk a ruháikat, akkor megdobban a szívünk és érezzük a magyar haza hangulatát.

Türk dünyası (TURKS WORLD) -(İzlemeyen Türk Kalmasın)

Turáni népek

Fin - Hungarian - Türk Brotherhood - Turania

Atilladan Atatürke gelen yol ! (Süper Oğuz-Türk şarkı)

Morning Melody -- Tang Sabasi --

Chimbulaq ebben az Ujgur zenében, amelyet tamburral, vagyis tamburával adnak elő  ismerős dallamok csendülnek fel.

Ezek után nézzünk, hallgassunk meg egy tót, illetve szlovák néptáncot vagy valamilyen szláv vagy oláh táncot és zenét vagy éppen németet.

folk song Slovakia Ľudová pieseň Darina Laščiaková 2

Ansambel Mateja Kovacica - Waltz (1987)

Zillertaler Gipfelstürmer - Du, i brauch di (Live 1991)

KOLO - Splet igara iz Srbije

Floarea Hojda Tomoioaga - Anii toti se duc in zbor


Ez nem a mi világunk! Szép, hangulatos, értékes, de nem a miénk! Ha tetszik ha nem ez tőlünk távol áll. Ezek nem a magyarság pentaton dallamai.

No de ez,  nem így van azok számára, akiknek “ereiben" zömmel ezen etnikumok "vére" csörgedezik. Ami természetes is.

Az elmúlt évszázadokban, a XVIII-XIX. században, a különböző kultúrákból és etnikumokból Magyarországra került emberek leszármazottai, hogyan is érezhetnék sajátjuknak a magyarság és Magyarország régmúltjának történelmét? Hogyan érezhetnék őseiknek a magyarság őseit, amikor ezekhez az egykoron Magyarországra bevándorolt felmenőiket, sem történelmi szálak, sem pedig genealógiai alapok nem kötötték és nem kötik. Ezeket a személyeket és csoportokat érdekeik,  a hivatkozott ragaszkodás és vonzalom ellenére,  általában az országhoz, mint fizikai térhez fűzik, de mindez a magyar nép a magyar etnikum iránti lojalitás és lelki azonosulás nélkül. Sőt napjainkra már határozottan ellenséges megnyilvánulások is tetten érhetők! Nyíltan a cigányság és burkoltan, pedig egyéb etnikumok vagy ezek egymással szövetkezett csoportjai részéről!

Egy nép erőszakos, vagy fondorlatos "multikulturalizációja" nem más, mint az eredeti népességgel szembeni intellektuális formában megtervezett etnocidium. Ezeket a törekvéseket lehet különféle szépen csengő politikai és humanitárius szólamok mögé rejteni, de ez a lényegen nem változtat. Az eredeti államalapító és politikai főhatalommal rendelkező nép a sorozatos és fondorlatos migrációk hatására "multikulturalizálódik". Elveszti eredeti karakterét, majd kialakul vagy kialakítanak számára egy szintetikus hagyományt, amely már köszönő viszonyban sincs az eredetivel. Fokozatosan kiszorítják a főhatalomból és egy idő után már csupán megtűrt népelem lesz saját és egykori őseinek hazájában.

A mutató a 24 órában áll!

Meg kell húznunk a vészharangokat!

Egy teljesen más magyarság politika kell, amelyben végre saját hazájában a magyarnak lesz prioritása és döntési joga saját sorsáról, jövőjéről.

Vigyázzunk mert már nincs több időnk késlekedni!

Napjainkra megszületett az a generáció, amely már meggyújtotta a fáklyákat Japántól, Mongóliáig és Kazahsztántól, Ujgurisztánig és Baskíriától Törökországig és lassan felgyúlnak a lámpások fényei itt a turáni népek legnyugatibb csücskében Magyarországon is.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy ebben a nehéz feladatban számíthatunk azon testvéreinkre, akiket a politika és a nagyhatalmi érdekek velünk szemben vagy kijátszottak vagy távol tartottak. Tehát ne feledkezzünk meg róluk, mert ők kétszáz millióan vannak a Finn öböltől a Kaukázuson át Japánig, Mandzsúriától visszafele egészen Baskír földön át Gagauziáig.

Őket egy szóval Ural-Altáji-Turáni népnek hívják és mi közéjük, hozzájuk tartozunk!

Ural-Altay, Turán népeinek zászlói. Jól nagyítható

A PÁNTURANIZMUS TÖRTÉNELMI ALAPJA ÉS A MÖGÖTTÜK ÁLLÓ NÉPEK


WE ARE ONE PEOPLE! THE PEOPLE OF URAL-ALTAIC. THE PEOPLE OF TURAN!

The children of the people of the Scythians and Huns!
We are brothers and sisters!
We are the descendants of our Turan ancestors and we are brothers!
No foreign nation can turn us against each other as has happened before.
We will unite! 300 Million of our Turan brothers will unite.

URAL-ALTAIC PEOPLE'S ALLIANCE & PAN-TURANIC UNION

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karatnai Bodó Attila (de Karatna)
panturanizmus@action.ms

www.youtube.com/user/DeKaratna

 

 

Címkék: jövő élet magyar út sors magyar bodó de panturcilik karatnai karatna attila panturanizmus bodó kirchsteuer defenzív nacionalizmus.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarsag.blog.hu/api/trackback/id/tr542190341

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mi az Alkotmány! 2010.08.01. 09:37:51

 Nagymamám négy elemit és két ismétlőt járt parasztasszony volt. Már elmúlt nyolcvan éves, amikor még mindig a madarakkal kelt, vetett, gyomlált, kaccsazott, kapált, szüretelt, ellátta a jószágokat, ahogyan mindig is tette. Mindig mosolygott, ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

frusztráltapa 2010.08.02. 12:54:55

Fontonak tartom a a nemzetr és a nép fogalmának tisztázását. A nemzet fogalom körül már eddig is nagy kavar volt, néha már úgy úrzi az ember, hogy csak néhány nországban lehet nemzet, néhányban pedig tilos. Igaz, a győztesek írják a szabályokat. Ne feledjük, hogy Japánban a történelem oktatása tilos volt a II. vh. után. Egyébként érdemes megnézni például Zrínyi Miklóst aki már jóval a modern nemzetek kialakulása előtt használta a nemzet fogalmát és nem okozott gondot senkinek a középkorban sem, hogy népben gondolkodjon. Nem igaz, hogy csak uralkodókhoz való lojalitás létezett!

de karatna · http://www.youtube.com/user/DeKaratna 2010.08.02. 17:11:51

@gtibbi: Kedves gtibbi!
Ezt a kérdéskört megpróbáltam az anyagban részletesen kifejteni.
A blogot számos link hozzáadásával gazdagítottam.
süti beállítások módosítása